valami újat...

Most csak azért nem hajnalban írok, mert Danival szentül elhatároztuk, hogy ma időben elmegyünk aludni, hogy holnap fel tudjunk kelni, és templomba menni. Úgyhogy ma éjfélkor kíméletlenül elmegyünk aludni. Ma fél egykor sikerült felkelni, és neki is feküdtünk a tanulásnak. Ez…

...legalábbis nem történik semmi. Az első nagyobb vizsgahullámnak vége, már csak másfél van hátra. Az az utolsó azért szívós ellenfél lesz...Most meg tanulunk. Illetve tanulnánk. Már régen átmentünk bagolyba, éjszaka élünk, aztán  meg tizenegyig alszunk.…

A mai nap is tartalmasan kezdődött. Felkeltünk kilenckor, Danival levittük Mátét az állomásra, visszajöttünk, ettünk, meg tanultunk. Elmentem vizsgázni, remélem jól sikerült. Aztán kimentünk Volfiékkal focizni. Jót tett, legalább kifutottam magam, meg NŐTT EGY AKKORA…

 Ez így igaz. MA levizsgáztunk - remélem legalábbis - azóta lazulok. Dani is megérkezett, és telefont kapott, amiben mesélték neki, hogy érettségi feladat volt a sörhab felezési idejének mérése. Nosza, neki is ült, és megoldotta a problémát. Íme:

Jaj de jó!!! Úgy szeretem, hogy semmi nem változik az életben, és mindig ugyanaz van. És az a bosszantó, hogy mindig látom előre. Most hogy kinyavalyogtam magam, bevallhatom, hogy ötös lesz a pedagógiám, és inkább örülnöm kéne. De túl jó dolgom van, és inkább…

Most már lazulok. A lengyelvizsgám szerintem jól sikerült. Sokat tanultam, PBztünk, és most élvezem, ahogy a kis muslicák röpködnek a képernyőn. Holnapra megyek kielncre vizsgázni...

Azon túl, hogy aktívan remélem, hogy jól írtam a címet, felfedeztem, hogy a családfámban valahol egy bagolynak is kellett lennie, mert határozottan kezdek éjszakai üzemmódra átállni. Tegnap is. Ma is. Nem tudok aludni, gondoltam, gépelek még egy kicsit, aztán meglássuk mi lesz.Ma…