Úgy örülök, hogy valami félelmetesen hasznosan tudom tölteni az időt! De tényleg. Mindent csináltam, amit csak lehet, a társadalmi érzékenységem a tetőt veri, csak éppen tanulni nem sikerül. Kellemetlen. Szóval:

Reggel aludtam majdnem tízig. Még így is jó voltam, mert a drága barát(os?)nőm fél tizenkettőkor mászott ki az ágyból. Vagy fél tizenegy volt? Mindegy ;-) elég késő volt. Hát utána pizzát sütöttünk, meg ettünk - kollektíven, Máté is csatlakozott hozzánk. Utána megittunk egy korsó sört, meg elszívtuk a pipát, ami együttesen elég egészségetelen tud lenni, már ha valamelyik magában nem lenne az. Szóval elvoltunk. Utána harci tervet valósítottunk meg, apró változásokkal. András megy ifire, Évi vele megy egy darabon, és unterwegs benéznek a Hervis nevű áruházba, ahol ennek a sokat emlegetett hölgynek valami civilizált de mégis strapabíró lábbelit próbáltunk szerezni. Évi utána még megy C&A-ba is. A terv változott, Máté is velünk jött, a konkrét leírásnak javaslom az ő blogját, olvassátok el , ez a két szerencsétlen alak mit alkotott. Szóval Évi először szervált magának egy piros felsőt - nagyon csinos benne - aztán, hosszas várakozás után - Máté szerint ca. 1,5 óra - úgy döntött, mégis a Hervisben veszi meg a szandált - végül is az lett belőle - csak eddigre én is végeztem az ifivel, úgyhogy Marci barátomat a hónom alá csapva - na nem, csak együtt szálltunk fel egy jól megtermett Tatra motorkocsira - és eldzsiláváztunk a Moszkvára. Marci megkapta a képeslapokat Płockból, sőt, láttam egy UV-villamost is a Moszkván. Szóval szereztünk mindenféle hasznosat. Vettünk Mátéval fejlámpát, én egy kilométerórát a biciklire, meg egy erősítős hordozható hangfalat az MP3-lejátszóhoz. Szóval jól beszereztünk tegnap. Erre büszke vagyok...

Ma sem kellett szégyenkezni. Reggel mint buzgó(n próbálkozó) keresztények elmentünk Évivel templomba, ahol egy nagyon jó igehirdetést hallgattunk meg. Most Kispesten voltunk, hogy legközelebb hova megyünk, még kitaláljuk. Visszafele megnéztünk néhány követ, és Évi teljesen elkápráztatott, mennyire is ért ezekhez a dolgokhoz. Le a kalappal!  Aztán itt voltak a Svábok is, münsingeni ismerőseim. Voltunk Nagyinál palacsintázni, sőt, Mátét is megnézték. Mint első számú nevezetességet. ;-) Jó hangulatban vonultak el, én pedig nekiálltam tanulni. Kontrasztív tipológiát, meg műkedvelően próbálok segíteni Évinek a kémiában. Sajnos már csak a műkedvelő szint maradt :-( sic transit gloria mundi...