Van új a nap a alatt, például a mai...

Andor barátom - aki nem csak nekem, de az erényeknek is barátja - rájött, hogy a telekommunikáció hasznos dolog - bocs Andor - és reggelre hagyott nekem elérhetőséget, hogy ebben a Budapestnek nevezett kis faluban, a másik kétmillió lakos között megtaláljam. És láss csodát, mire végeztem az ebéddel, és az utána való mosogatással - nettó 13 óra 25 perckor - sikerült is elcsípnem. Folytatás következik...

A délutáni órákat a tanulásnak, azon belül is az osztrák - nem csak örökös, hanem egyúttal szövetségi - tartományoknak szenteltem. A dolog még mindig folyamatban van, holnap estére ki is derül, mit hoz ki belőle az estére esedékes agymenés. Ha csak Andor be nem durrant valami okosat addig...

Ezen felül foglalkoztam még a már korábban emlegetett Undine nevű hölggyel. Igaz, hogy már sokmindent tudok róla, de most úgy kellett tennem, mintha nem, és a mű olvasásakor ért benyomásokat kellett írásban rögzítenem. Benyomtam egy fél liter kávét, és munkához láttam. Na legközelebb vodka is megy az összeállításba, és Nobel-díjat is kapok. Nem csak irodalmit, de helyből filozófiait és társadalomtudományit is... Na szóval behivatkoztam a object.head.agymenes() rutint, és meg sem álltam háromnegyed oldalig, na igaz, másfeles sorközzel... jó vagyok.

Közben kétségbeesetten próbálom feltenni a laptopra a frissítéseket. A gép roppant kreatív a hibaüzenetek kreálásában, de egyelőre én vagyok a jobb. Az ebéd a szokásosan megbízható KANCD-projectből került ki. Vacsorára is ilyesmi lesz... :-)

Közben megjött Manó, és ő is blogot nyit. Ha minden igaz http://manoo.blogol.hu címen lesz elérhető. 

Aztán még kiderül, mi lesz ma...