Tegnap este újból Pestre érkeztem. Vonattal. Szembe jött valahol Bicskénél a Railjet. Megvárlak... :-D
A Kollégium úgy érzem, kicsit elanyátlanodott. Persze, szünetben gondolom nem takarítanak - vagy nem OLYAN gyakran - így meglepő dolgokat fedezhet fel az éles szemű megfigyelő. Én nem tartozom az utóbbiak közé, ellenben nagyon kómás voltam reggel, úgyhogy már-már sikerült befejeznem a zuhanyzást, mire körülnéztem, és a felismerés apró szikrája villant fel kis agyamban, hogy mivel eddig sem volt szokásom a VEDLÉS, tehát valószínű az az iszonyatos szőr- és mocsokmennyiség a zuhanyzóban nem tőlem származik. Na de mire sikerült visszaérnem ügyeim intézéséből, Éva néni, a takarító- és konyhai személyzet - nem összetévesztendő Évivel!!!- megküzdött ezzel a problémával. Legalábbis bízom benne.
Bementem vala az egyetemre jegyet beiratni. Ez volt az utolsó, most már csak azt kell megvárni, hogy a számítógépes egyetemi tanulmányi rendszer is tudomást vegyen arról, hogy nekem már vége a vizsgaidőszaknak. Persze nem fogok unatkozni most se, csak tanulás helyett olyan vidám dolgokkal fogom tölteni a szünidőt, mint kenyérkeresés, szakdolgozat, az állampolgársági kérdések tisztázása - igen, beindul a folyamat lassan - és egyéb vidám dolgokkal, amik addig még eszembe jutnak.
Ezek a pestiek nagyon bátor emberek tudnak lenni egyébként. Nem a BKV-t akarom ezzel minősíteni... Előre szóltam. Tehát, békésen lebattyogtam a Kálvin téri megállóba, és vártam a metrót. Hát, a szerelvény utolsó előtti kocsija még valószínű a téli álmát aludhatta, vagy még nem ért neki véget a sötét középkor, lényeg az, hogy nem volt benne világítás. Hát... gondolkodtam, hogy bátorságpróba idén nem volt még, meg kéne játszani... de aztán győzött a józan ész. A mögötte haladó kocsiból néztem, hát nem mondom, kisérteties látvány volt, hogy előtted sötétség, sötétség, aztán valahol a messzeségben világít valami... a következő metrókocsi. Amire viszont nem derít fényt ez az élmény, az a "sötét van, hogy pofozkodni lehetne", illetve a "szabad a csók" című kiszólások gyakorlatba való átültetésének ténye, erről ugyanis nem áll rendelkezésre információ.
