Az elmúlt két nap is megérte a pénzt. Tegnap keltünk ötkor - ilyen soká is rég... - hatkor el is indultunk. Nagy autóval mentünk, úgyhogy kicsit lassabban mentünk. Nem volt túl meleg, ki lehetett bírni. Útközben folyamatosan szólt a telefon, apa aksija egy nap alatt le is merült. Elmentünk bevásárolni is. Na ott szállt el az agyam - ami nem csoda, mostanában ez sűrűn előfordul - mert ne egészen az én logikám szerint mentek a dolgok, meg mert sokat kellett a bankban sorban állni, pénzváltáshoz. A családi látogatás utána már csak javította a helyzetet, mert mindig sokat lehet rajta mosolyogni. Nyolc óra körül elmentem aludni, mert ma négykor keltünk.
Közben is történnek mindenféle okos dolgok. Például én állandóan ideges vagyok - ez mindig így van, ha hazaköltözöm, mert szokni kell a más környzetet, én fáradt vagyok, a családom általában szintén, és kész a balhé. Na semmi komoly, de arra elég, hogy senki ne érezze jól magát. Lengyelországban meg tűntetés van Varsóban. Érdekes dolog, a hírek alapján Déjá Vu érzéem volt az itthoni októberi és márciusi események kapcsán. Azzal a különbséggel, hogy a kórházi nővérek, és az őket támogatni érkező sziléziai bányászok nem verték szét Varsót. Még. A rendőrség itt is a helyén volt, lezavarta a nővéreket az úttestről, és aztán hagyta őket. Közben valaki (valami?) leárnyékolta a terepet, úgyhogy a tűntető mobiltelefonjai nem működnek. Cseles. De eddig se túlkapás se semmi nem volt, a miniszterelnök és az államelnök egyelőre nem tárgyalt érdemlegesen, mert őket meg a brüsszeli EU-csúcs foglalja le. Lehet, hogy itt is lesznek érdekes dolgok. Mindenesetre így is lehet csinálni, és nem kell szétverni a fővárost. Az, hogy nem dolgoznak, és Lengyelországban a kórházi ellátás ezeben a napokban súlyos gondokkal küzd, az egy másik, szintén nem túl jó dolog...
Na ilyen háttérrel indultunk ma reggel, Kielce érintésével - lásd valamelyik korábbi térkép - haza. Keltünk négykor, ötre sikerült is elindulni, kilenc órakor futottunk be Kielcébe, majd néhány perccel utáa már hazafelé. Ma rohadt meleg volt, szerecsére a kocsiban van légkondi. Öt óra körül értünk ide, tizenkét órát mentünk mindennel együtt. Hogy ma este még mi lesz, azt nem tudom...
