Annak idején, amikor elsőéves egyetemista voltam, első félévben péntekenként hatra jártam dolgozni a McDonalds nevezetű kultúrintézménybe. Ez ötórai kelést jelentett, tehát jellemzően hat órányi alvást a nyolc órás műszak előtt. De ez is inkább csak az optimális eset volt, mert a csütörtök esti bulizók rendszeresen megjelentek a szobával szemközt elhelyezkedő mellékhelységben, és kezdődött a koncert, ami számomra azonosíthatatlan hangokból állt, bár azért gyanítom, hogy némi öklendezés és hányás is játszott benne bizonyos szólamokat.
Hát, újra átélhettem ezt a katarzist, mivel egy "ismerős" hang szólalt meg az ajtón túl. Mátéval - akinek az előbbi eseményeket eddigre vázoltam - az elsőre csak összenéztünk. A másodikra csak kiszólt, hogy "az agyadat azért ne fújd ki!". Mivel a zaj erre sem maradt abba, felkelt, és kiment megnézni, ugyan mi történt. Egy ismeretlen alak fújta az orrát a csapnál. Innentől szeretném tudni, hogy hogy kerülnek az ilyenek ide. Mátéval csak röhögtünk...