Van, amikor az ember annyira elállatiasodik, hogy már unalmában ír blogot. Na tényleg nem arról van szó, hogy nincs mit - vagy csak részben - csak ahhoz már késő van, hogy bárhová menjek, ahhoz meg korán, hogy most aludjak. Pláne, hogy most küldtük le a pálinkát.
Szóval ma már túl vagyok az egész napos döglésen, mégsem loptam a napot. Olvasgattam, rájöttem, hogy kell használni a tejhabverőt, neteztem, meg ettem. Teljesen jó. Meg most voltunk PB-zni. Ami jó dolog, pláne, hogy ma haladni is tudtunk.
Van kilátásban jövő hétre három buli is. Szerdára, péntekre, meg szombatra egy. Aranyos lesz. Holnap megint maratoni - na jó, félmaratoni kávézás. Vannak kilátások. Felértek a kollégisták. Már csak 5 másodpercnyi rádióhallgatásra van sávszél. Ez bizony szomorú...
